Itt Az Ideje, Hogy Minden
Bálványt Lerombolj!
Ha visszanéznéd a gyülekezetünkben „Itt Az Ideje, Hogy Minden Bálványt Lerombolj!” címmel elhangzott üzenetet, megtalálod az alábbi linkeken:
Az elmúlt hétvégén egy nagyon fontos üzenet hangzott el gyülekezetünkben: Itt az ideje, hogy minden bálványt lerombolj! A gyülekezet az egyekből áll, úgyhogy mindannyiunknak komolyan kell vennünk ezt a felhívást, hogy közösen megélhessük Isten rendkívül gazdag képét a népéről, és a gyülekezetről. Kell, hogy a személyes életünket átvizsgáljuk, és beazonosítsuk azokat a pontokat, ahol vagy elcsúszott Isten a középpontból, vagy nem vettük észre, hogy eddig sem Őt illette a trónunk. „Boldog rabszolgák a szabadság keserű ellenségei.” Tarthatnak fogva minket a bálványok anélkül, hogy észrevennénk. Vajon rabságban élünk anélkül, hogy tudnánk róla?
Ennek vizsgálata brutális őszinteséget igényel saját magunkkal szemben. De hogy ezt bevállaljuk-e is arról beszél, hogy kinek tartjuk Istent az egyéb opciókhoz képest.
7közin egy nagyon értékes folyamatot vázoltunk fel, ami segíthet beazonosítani életünk kritikus pontjait, ezt szeretnénk most megosztani veled is.
- Első körben vegyük számba, hogy az életünknek milyen alapvetően fontos területei, aspektusai vannak?
Ezek közé tartoznak a következők például:
- Énkép, önértékelés
- Istennel való kapcsolat
- Munka, karrier
- Párkapcsolati állapot
- Barátságok
- Rokoni kapcsolatok
- Hobbik – olyan dolgok, amiket az élvezetért teszek
- Erőforrásaimhoz való viszony
- Erő
- Idő
- Pénz
- Egészség
- Stb.
- Stb.
- Természetesen mire vágyunk ezekben? Milyen vágyak, szükségletek és ideák szólalnak meg bennünk az egyes területeket vizsgálva?
- Visszaemlékezés – Mielőtt tovább mennénk, emlékezzünk vissza, hogy Isten a vele való együttműködésre teremtett minket.
„Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.”
Zsoltárok 36:10
„Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.
Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet.
Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít.
Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem.
Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám.
Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem.
Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok.
Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.”
Zsoltárok 63:1-9
Vágyaink, szükségleteink és ideáink azért vannak, mert Isten ilyennek teremtett bennünket. Éppen ezért a célunk nem az, hogy ne vágyjunk, legyünk szükségben, vagy legyenek ideáink. A célunk az, hogy ezek Isten elé vigyenek minket. Kapcsolatra lettünk teremtve, aminek a lehetősége Jézus áldozata által helyre állt számunkra. Újra és újra emlékeztetnünk kell magunkat erre, hogy ne más, ígéretesnek hangzó, az Istenhez vezető szükségleteket elnyomni próbáló forrásoknál kössünk ki.
- A be nem töltött vágyak, szükségletek és ideák nyitnak rést, hogy valami más férkőzzön be Isten helyére. Mi Isten válasza, perspektívája ezekre a vágyakra, szükségletekre, ideákra? Mit mond Isten ezekkel kapcsolatban, milyen igazságokat deklarál, és milyen ígéreteket ad?
Ismernünk kell Isten szavát ahhoz, hogy észrevegyük, amikor nem az szól hozzánk. Ebben kulcsfontosságú eszközeink a Biblia és a gyülekezet. Isten beszéde igazság és jelleme konzisztens, úgyhogy sosem fog olyan forrást ajánlani nekünk, ami szembe menne azzal, amit Ő máskor állított. Éppen ezért az egyik legerősebb mércénk Isten már kijelentett szava. Ismernünk kell az általa kijelentett igazságokat és ígéreteket. És ehhez adta párba a gyülekezetet, akik szeretet által vezérelve ott vannak körülöttünk, hogy segítsenek nekünk feltárni és felismerni Isten igazságait és ígéreteit. Közös szándékunk az, hogy felnövekedjünk Krisztushoz hasonlóvá. És az idevezető úton együtt haladunk, egyedi alkotások sokszínű közösségeként, ezáltal megélve a gyülekezet szépségét és erejét. Hívd meg életedbe a gyülekezet óvó és formáló szerepét, ezáltal is serkentve Isten megismerésének folyamatát.
Isten hangját az Ő Igéje, a Szentlélek és a hívők segítségével ismerjük fel.
Úgyhogy visszatérve az életünk területeihez, és az azokat érintő vágyakhoz, szükségletekhez és ideákhoz: Mi Isten válasza, perspektívája ezekre a vágyakra, szükségletekre, ideákra
- Amikor megjelennek az ígéretes alternatívák, mit kérnek ezek?
Efelől nincs kétség, hogy voltak, vannak és mindig lesznek ígéretes alternatívák. A minket körülvevő, Istentől elválasztott világ folyamatosan keresi hogyan csatornázhatja az emberbe teremtett vágyakat, szükségleteket és ideákat a saját szándékai szerinti kimenetelhez. És a Sátán szándéka is ez, hogy mást értékesebbnek tartsunk, mint Isten szándékait, azaz a szükségérzetünk ne Isten elé vigyen minket, hanem el onnan.
Azt tudjuk, hogy ezek az alternatívák mit ígérnek (a vágyaink, szükségleteink és ideáink beteljesítését), de konkrétan mit kérnek? Mert a bálványok aranyból és ezüstből készülnek – értéket kell adnunk cserébe, azon kívül, hogy a bizalmunkat, hogy tartsuk fontosabbnak az Isten igazságánál, és ígéretesebbnek az Isten ígéreténél.
Mit kérnek tőled ezek az ígéretes alternatívák?
- Reorientáció – egy egyértelmű fordulás ahhoz, amit Isten mond.
Fontos józanul felvázolni Isten és a bálványok oldalát is, hogy döntéshelyzetbe állítsuk magunkat. Itt már nem elvi a helyzet, hanem döntés kérdése. Meg hozom-e a döntést, hogy Istent választom?
Ezt a helyzetet jól illusztrálja a Lukács evangéliuma 5:4-11. Jézus felszólítja Pétert azon a területen, amit ő nagyon is jól ismer, hogy „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Mi zajlik le Péterben ezt hallva? Majd mi történik Péter és Jézus között? És hogyan születik meg a döntés, hogy mit fog Péter tenni?
„De…” – Az egyik legfontosabb szavunk ez. A kérdés csak az, hogy mi kerül elé, és mi mögé? Melyik pozíciót kapják a bálványok, az alternatívák, és melyiket Isten? Kit szolgálok? Kinek a királyságát építem?