Stilizált rajz Jézus arcáról a torinói lepel alapján

Kicsoda
Jézus?

A tudósok és történészek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a názáreti Jézus zsidó férfi volt, aki 2000 éve, az első században élt az akkori Galilea és Júda területén.

Szinte általános tudományos konszenzus van azt illetően, hogy Jézust Keresztelő János keresztelte meg, és Poncius Pilátus alatt feszítették keresztre.

A Biblia — hitünk szerint Isten kinyilatkoztatott Szava (Pál második levele Timóteushoz 3:16), melyet megközelítőleg 40 szerzőn keresztül, közel két évezred alatt adott nekünk — Isten személyét, örök tervét és szándékát nyitja meg előttünk, melynek Jézus egy mindig létező szereplője volt. Tudósok szerint Jézus az életével és halálával 300 vagy több különböző, a Bibliában szereplő próféciát teljesített be.

A Biblia úgy mutatja be Jézust, mint teljesen ember és teljesen Isten. Mint Isten Fia jött le a Földre, hogy tökéletes életet éljen közöttünk, az emberhez személyes közelségbe hozva Istent, hogy végül önként vállalja az általa meg nem érdemelt, de minket illető kínt és halált.

Jézus átvette Isten haragját rólunk önmagára, elhordozva a mi bűnösségünk következményét, ezzel megnyitva a lehetőséget, hogy ismét közösségben lehessünk Istennel, az Ő eredeti, teremtés mögött álló szándéka szerint. Jézus ezután harmadnap feltámadt a halálból — ezzel is bizonyítva Istenségét — és nem sokkal később visszatért a mennybe.

„Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült.”

Zsidókhoz írt levél 1:3

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha Isten ennyire szeret minket, akkor miért nem nézte el a bűneinket minden áldozat nélkül, ha hiszünk benne és vágyunk a Vele való közösségre!? Jézus életére és áldozatára azért volt szükség, mert Isten egyszerre szerető és igazságos. A szeretete nyúl ki az irányunkba, hogy keressen egy módot, amivel rendbe tudja hozni azt, hogy a szívünk állapotából fakadóan el vagyunk tőle választva — ez az alapállapotunk Ádám és Éva óta. Viszont, ha elengedné a következményt, akkor sérül az igazságossága. Akkor a szava megbízhatatlanná válik, és egyben el is veszti a minden mástól való megkülönböztetettségét, a szentségét. Az igazság természeténél fogva exkluzív, így Isten jelleme nem engedi meg, hogy megszegje a szavát. Úgyhogy marad az alapállás: az Isten elleni lázadásnak következménye van, és ez Isten haragja. Azonban annyira szeretett minket, hogy nekünk járó haragját saját Fián töltötte ki, hogy erre való tekintettel nekünk mindent megbocsáthasson.

Így Jézus életében és halálában testet ölt Isten szeretete, igazságossága és szentsége — és egy új alapokon álló új szövetséget köt Isten az emberrel. Micsoda kegyelem ez számunkra!

Érintés, teremtés. Ember keze balról jobbra
Érintés, teremtés. Isten keze jobbról balra

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

János evangéliuma 3:16

Az Isten és ember közötti távolságot nem tudja semmi más áthidalni. Nincs olyan és annyi jó cselekedet, ami el tudna törölni rosszakat. És a tökéletlen, szívében önző ember nem tud olyan életet élni, ami megállhat Isten szentsége jelenlétében (Pál levele a rómaiakhoz 3:9-20). Egy bukott világban élünk, ami egyszer elpusztul és mindannyian megállunk majd Isten ítélőszéke előtt.
Az örömhír az, hogy nem mi dolgozzuk fel magunkat a mennybe, hanem Jézus jött le onnan ide, hogy utat mutasson számunkra Istenhez.

Jézus mindenkit hív arra, hogy kövessük Őt — az Ő áldozata nyitotta meg ismét az utat Isten és ember között, az Ő élete és személye a példa az Istenből fakadó életre, amit csak ebben a személyes és rendezett kapcsolatban lehet megélni.

Kereszt

„Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.””

János evangéliuma 14:6

„Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. … amint meg van írva: „Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”” 

Pál levele a rómaiakhoz 10:9, 13

És minket itt a Centrál Budapestben ez köt össze:

Jézus követői vagyunk.

Hisszük, hogy Jézus Krisztus lejött a Földre, tökéletes életet élt és vállalva az általunk megérdemelt következményeket, meghalt értünk, hogy mi ismét közösségben lehessünk a szent Istennel — a közösségben, amire teremtve lettünk. És a vágyunk az, hogy az Istennel újra létrejött személyes kapcsolaton keresztül napról napra még jobban megismerjük az Ő személyét, erejét és szépségét, hogy teljes életünkkel az Ő hírnevét öregbítsük. Nincs hozzá méltó, hozzá hasonló, ezt hirdetik szavaink és dalaink, melyekkel Őt dicsérjük!

Az örömhír pedig így szól:

Jézus első tanítványaitól kezdve a keresztények ezt értik az „evangélium” alatt